fbpx
  • Hálatelt szívvel

    A legszebb karácsonyi ajándék

    A karácsony az egyik legérdekesebb ünnep számomra, amivel szemben teljesen ambivalens érzésekkel viseltetek. Csillogás, díszes pompába öltözött házak világítanak, giccses, mégis szívhez szóló zene száll, fahéj illata tölti be a tereket, és közben rohanó, feszült emberek mindenütt, akik igyekeznek megtalálni a legszebb karácsonyi ajándék okat szeretteiknek. Régebben én is ilyen feszült voltam. Listákkal a kezemben rohangáltam, munka után igyekeztem beszerezni minden kelléket, ajándékot, étket az ünnepekre. Aztán olyan hullafáradt voltam Szentestére, és már csak annak örültem, hogy ülhetek, és pihenhetek. És tudod mit? Ha most visszatekintek, alig emlékszem egy-egy ételre, vagy ajándékra. Azokra a pillanatokra emlékszem főként, ahogy egymás felé fordultunk, ahogy ültünk a kanapén összegömbölyödve és beszélgettünk, vagy ahogy…

  • Hálatelt szívvel

    Játszd az életet!

    Ülök a parton, nézem a szaladgáló gyerekeket, és a nagy komolyan beszélgető, néha a gyerekeket rendre intő felnőtteket. Nézem és azon gondolkodom, hova lesz a gyermekkori játékosság, önfeledtség, mire felnőtté érünk? Mikor kezdjük el túl komolyan venni magunkat, feladatként gondolni az életre és összeszorított foggal élni azt? Ki mondta nekünk, hogy felnőttként komolyabbnak kell lennünk, mint gyerekként? Egyetlen felnőttet sem látok játszani, kitárt karral rohanni a szélben, és nagyokat kacagni.  Még mosolyogni sem nagyon. Nem látom őket fára mászni, lábukat lengetve hintázni, vagy sikítozva a hideg vízbe ugrálni. Bármerre nézek, komoly, aggódó, a felnőttlétbe merülő arcok vesznek körül ebben a gyereki és felnőtt viselkedésre szétszakadó világban. Játszd az életet! Évek…

  • hála ereje
    Hálatelt szívvel

    Hogyan hat a hála ereje az érzelmeidre?

    Néha engem is elkap az örvény. Az önsajnálat, a rosszkedv, a kilátástalanság, a haszontalanság érzése. Régebben, ha elég jól sikerült magam belelovalni, akkor nemcsak órákra, hanem akár napokra is kivontam magam ezáltal az életemből. Egy idő után feltűnt, hogy ez az irány sehova nem vezet, így elkezdtem kiutat keresni. Hogyan tudom kirángatni magam ebből a mocsárból? – volt a legnagyobb kérdésem. Igyekeztem elengedni a rosszkedvemet, akarattal pozitívan gondolni a helyzetemre, ám ez nem igazán működött. Miért nem? Mert megpróbáltam egy helyzetre csak egyetlen szempontból ránézni, anélkül, hogy a maga teljességében fogadtam volna el. Hála napló Aztán sokadik nekifutásra elkezdtem hála naplót írni. Sok-sok teleírt naplóoldallal és rengeteg önfejlesztéssel töltött órával…

  • Hálatelt szívvel

    5 tipp, hogy vonzó és inspiráló legyél

    Sokáig úgy tartottam, hogy mivel az arcvonásaim korántsem klasszikusak, és nem igazán vagyok szépnek nevezhető, ezért valamit tennem kell azért, hogy vonzó legyek.  Fiatalon sminkelni kezdtem, és már 16-17 évesen annyi maskarát raktam magamra, mint általában egy 40-50 éves. Akkoriban azt hittem, attól leszek vonzó, ha szebbnek mutatkozom, mint amilyennek én láttam magam. Aztán a smink-mániám szépen lassan elkopott, gyerekeim születtek, és a családépítéssel lettem elfoglalt. Majd egy idő után jött a felismerés, miszerint attól, hogy családom van, gyerekeim, még továbbra is vonzó akarok lenni. Ahh… a smink korszakom elmúlt, újat kellett kitalálnom. Jöttek a szűk ruhák, mély dekoltázsok, rövid szoknyák. Később elkezdtem bankban dolgozni, ahol a konszolidáció jegyében finomabb…

  • a gyermek szemével
    Hálatelt szívvel

    Lásd a világot a gyermek szemével

    Mikor tűnt el belőlünk a tiszta, gyermeki viselkedés, a kíváncsiság? Mikor kezdtünk el másként látni, mint a gyermek szemével és szürkének, unalmasnak érzékelni a világot? Mikor tűnt el mindennapjainkból az őszinte kacagás? A szomorú valóság Figyelem, ahogy közülünk oly sokan elvesztették a csodákban való hitet és a világ felfedezésének örömét. Inkább elkezdték keresni a jövőt minden részletében megmutató varázsgömböt, ami egyfajta igazmondó tükörként is funkcionálva mindenre kész választ ad. Már nem bíznak a megérzéseikben, nem követik a belső hangjukat. Igazából egyre kevésbé hallják, hiszen idejük legnagyobb részében azon munkálkodnak, hogy elnyomják azt. A gyermeki énüket pedig jobbára csak felnőtt-játékokban keresik. Kutatják a múltat, ismerni akarják a jövőt, közben szinte csak…

  • Hálatelt szívvel

    7 fontos dolog, amire a bezártság idején ráláthattál

    A világ 2020 tavaszán visszavonhatatlanul megváltozott. Nagy valószínűséggel benned is változások történtek a kényszerű bezártság idején. Mert ha nem is kerültél közvetlen kapcsolatba betegséggel, beteggel, közvetetten rád is hatottak a világ eseményei. Olyan változások történtek, és történnek folyamatosan, amelyekkel a most élő generációk még aligha találkoztak. Talán senki nem tudja megmondani, merrefelé tartunk. Talán senkinek nem is kell megmondani, mert végre eljött az az idő, amikor mi magunk határozhatjuk meg a sorsunkat, és az irányunkat a saját belső iránytűnk segítségével. Lehetséges, hogy ez a bizonytalanság adja meg a legnagyobb biztonságot számunkra. Megérteti velünk, hogy minden tapasztalás a mi fejlődésünket szolgálja, és minden helyzet azt hivatott megmutatni, mennyi mindent vagyunk képesek…

  • meditállás
    Hálatelt szívvel

    Tudtad, hogy a meditálás szuper egyszerű lehet?

    Benned is megfordult már a gondolat, hogy a meditálás nehéz, mert ahhoz egy speciális hangulat kell,  amikor képes vagy a lecsendesedésre? Olyan sokszor hallottam már ezt a kifogást, hogy szeretném megvilágítani, hogy a meditálás sokkal egyszerűbb lehet, mint azt gondolod. Igazából biztos vagyok benne, hogy nagyon sokszor vagy te is az elmélyedés állapotában, csak nem biztos, hogy felismered ezt. Miért nem látod meg, hogy meditálsz? Azért, mert nem tudatosítod magadban, hogy most éppen meditálsz. Hányszor van az, hogy elbambulsz, vagy annyira belemélyedsz valamilyen tevékenységedbe, hogy a külvilág megszűnik számodra? Volt már olyan, hogy akár társaságban megböktek, megráztak azzal, hogy „hallo, itt vagy? Hol jársz?” Nos, akkor éppen egy meditatív állapotba…

  • Hálatelt szívvel

    Merülj el az életedben és önmagadban – Lassíts

    Manapság megfigyelhető, hogy folyamatosan távolodunk az egykor nyugodtabb, lassabb, természetesebb életmódunktól. Gondolhatjuk azt, hogy ez a felgyorsult, információval, változásokkal teli világban helyénvaló, hiszen az emberiség halad a korral, fejlődik, és ez gyorsulással, száguldással jár. A valóság azonban mást mutat. Napjainkat körülölelik a rohanó hétköznapok, kevés idő szeretteinkkel, halogatott baráti találkozók, kimerült esték. Átrohanunk az életünkön, érezhetjük ezt sokan és sokszor. Mit tehetsz, ha te is így érzel néhanapján? Azt javaslom, merülj el az életedben és önmagadban – lassíts. Ez nem azt jelenti, hogy halogasd terveidet, álmaidat, hanem lassulj le egy picit, hogy belső felismeréseket, egyensúlyod megtalálást hozhass az életedbe. Ezáltal fókuszba kerül és tisztábban láthatod majd, mi teheti az életedet…

  • Hálatelt szívvel

    Annyiszor voltam már padlón… -Beáta vallomása

    Azok közé az emberek közé tartozom, akik tipikusan mindig maguk akarják megoldani a problémájukat. Általában az az elvem, hogy nálam jobban úgysem tudhatja senki, hogy mit érzek, vagy hogy éppen mi is a bajom. De aztán jön az élet, meg a nagy dolgai és egy idő után a káosz maga alá temet.  Mondhatnám azt, hogy megszoktam már. Annyiszor voltam már padlón és valahogy mindig megoldódott. Az idő minden sebet begyógyít halljuk sokszor. Igen ám, de amikor padlón vagy, rohadtul lassan telik az a bizonyos idő.  Ahogy telnek az évek egyre türelmetlenebbé válok bizonyos dolgokkal szemben. Tudom, tudom ez nem szép dolog és pontosan az ellenkezőjére kellene törekednem. De megmondom őszintén,…

  • Hálatelt szívvel

    A coachingot receptre íratnám fel mindenkinek

    Szeretném veletek megosztani a saját tapasztalataimat a coachingról, mert szerintem ez egy nagyon klassz dolog, viszont sokan nem is tudnak erről a lehetőségről vagy szkeptikusak, mint amilyen én is voltam még nem olyan rég… Pár hete vonakodva mondtam igent az ismerősöm biztatására, hogy keressek fel egy coach-ot a munkahelyi problémámmal. Arra gondoltam, hogy nincs nekem szükséges dilidokira, és semmi kedvem ahhoz, hogy a gyerekkoromban vájkáljanak. Arra meg aztán pláne nem, hogy valaki nagyon okos kívülről megmondja nekem a tutit. Osztogattak már a családtagjaim és a barátaim elég tanácsot nekem, amikor elmeséltem, mi nyomaszt a munkahelyemen. Amikor elmondtam nekik, mennyire nehéz eset a főnököm, és hogy a projekt, amivel megbízott engem…