A bolti találkozás

A napokban Panni – nevezzük így – összefutott a boltban egy régi ismerősével. Ezer éve nem beszéltek már. Szóba kerültek az ünnepek, a család, a kutya és persze a munkája is. „Igen, igen, még mindig OTT, még mindig ugyanazt. Megbízható cég, és egyébként is, a mai világban örülhet, ha van munkája.” Megbeszélték, hogy jó lenne valamikor egy kávéra is leülni, aztán elbúcsúztak egymástól.

Este azért Panni a találkozás hatására elgondolkozott, majd később engem is megkeresett, hogy segítsek neki a karrier tervezés lépéseiben. Kavalkád volt a fejében, fogalma sem volt, merre induljon el, hiába ötletelt mindenfélét. Azzal kezdte, hogy ha egészen őszinte akar lenni, akkor nagyon is vágyik az előléptetésre. 3 éve dolgozik a Cégnél, előzőleg is hasonló munkakörben, így nagy tapasztalatra tett szert, rengeteg mindent látott már, ismeri a Cég működését is, és megbízható munkaerő, akire mindig lehet számítani.

Mégis, valami miatt ugyanabban a pozícióban maradt az elmúlt években. Elsőként azt fogalmazta meg a beszélgetésünk során, hogy tulajdonképpen arra kíváncsi, mi az az egyetlen láncszem, ami a továbblépéséhez hiányzik. Próbálta már néhányszor kipuhatolni a főnökénél, de sosem kapott egyértelmű választ. Náluk egyébként nincs hivatalos karrierterv, karrierút, Panni gondolatban mégis összeszedte a lehetőségeket.

Mi lehet a továbblépés?

Gondolt arra, hogy talán el kellene végeznie azt az 1 éves szakmai képzést, amivel már régóta szemezget. Pont indulni fog keresztfélévben. Ezzel a vezetőség is látná, hogy mennyire elhivatott a szakmája iránt. Viszont ez nagyon megterhelő lenne neki és az egész családnak. A péntek esték, a szombatok, mind-mind tanulással telnének. Na és a vizsgák? Mikor lenne ideje felkészülni? Hatalmas elkötelezettség….amiben ő sosem volt túl jó. Rögtön eszébe jutott a tavaly ajándékba kapott fitnesz bérlet, ami kihasználatlan maradt, mert néhány hétig ugyan járt az órákra, de aztán a sok túlóra miatt már nem ért oda. Ahogy teltek a hetek, ez az egész inkább csak egy újabb stresszforrás lett az életében.

Vagy Gabi barátnője stratégiáját kellene neki is bevetnie. Beadni a jelentkezését minél több helyre, és amikor már a kezében lesz egy biztos ajánlat, izgalmas szakmai feladatokkal, olyan fizetéssel, amit megérdemel, amire ott belül mindig is vágyott, az már alkualap lehetne a főnökénél. Így remélhetőleg jól tudna kijönni a helyzetből. Ősszel ezt már egyszer meg is próbálta, sok helyre elküldte az önéletrajzát. Az utána érkező telefonos megkereséseket még meg tudta oldani, bár kicsit kellemetlen volt amikor például kiszaladt az irodából telefonálni. Az interjúkat annál nehezebb volt megszervezni. „Ki tud elmenni napközben interjúra?” Nem pazarolhatja erre a szabadságát!? Pláne, ha utána még nem is sikerül az interjú.

Karrier tervezés előtt

Ahogy hallgattam Panni fejtegetéseit, és figyeltem a gesztusait, láttam, hogy egyre inkább tisztulnak benne a gondolatok. Elérkezett az ideje annak, hogy tisztázzuk a tulajdonképpeni alaphelyzetet, úgyhogy megkérdeztem:

• Mi az igazi, szívbéli vágyad?
• Hogyan látod magad egy év múlva?

Hagytam, hadd gondolkozzon el a válaszain. Te is tedd azt, lásd tisztábban, hogy mit szeretnél elérni, mert csak  utána érdemes gondolkodni a karrier tervezés következő lépésein. 

Maradj velem! Következő írásomban megosztom veled, hogyan haladtunk tovább Pannival a megoldás felé.

Szeretettel látlak az élethivatás kurzusomon, ahol megtalálhatod az utad az igazi hivatásod felé.

Ha úgy érzed, személyes segítség tud most téged előrevinni, várlak szeretettel coaching-ra.

Csatlakozz a Bőséges Manna csoport tagjai közé, használd a sok-sok megosztott információt és támogató posztot, videót, amit ott találsz.