coaching Archives - MannaCoach

Azok közé az emberek közé tartozom, akik tipikusan mindig maguk akarják megoldani a problémájukat. Általában az az elvem, hogy nálam jobban úgysem tudhatja senki, hogy mit érzek, vagy hogy éppen mi is a bajom. De aztán jön az élet, meg a nagy dolgai és egy idő után a káosz maga alá temet. 

Mondhatnám azt, hogy megszoktam már. Annyiszor voltam már padlón és valahogy mindig megoldódott. Az idő minden sebet begyógyít halljuk sokszor. Igen ám, de amikor padlón vagy, rohadtul lassan telik az a bizonyos idő. 

Ahogy telnek az évek egyre türelmetlenebbé válok bizonyos dolgokkal szemben. Tudom, tudom ez nem szép dolog és pontosan az ellenkezőjére kellene törekednem. De megmondom őszintén, meguntam, hogy túl sokáig tart regenerálódnom.

Meguntam azzal tölteni az időmet, hogy azt várjam, mikor leszek jól. 

Személy szerint rengeteg csodatechnikát kipróbáltam már a legspirituálisabbaktól kezdve a legtudományosabbakig. De valahogy a coaching mindig kimaradt az életemből. Egy-két foszlánnyal találkoztam már, de számomra mindig megfoghatatlan volt. Hogyan is működik? Mi az, hogy csak kérdéseket tesznek fel? Minek nekem újabb kérdés, ha az én fejem is hemzseg tőlük? Meg egyébként is, honnan is tudná valaki, aki soha nem találkozott velem, pont azt a kérdést feltenni, amitől nekem majd összeáll a kép? Honnan tudhatná egy idegen, hogy mi az én bizonyos nagy kirakósom, amivel már születésem óta küzdök?

Aztán van az a mélypont, amikor az ember nem toporog tovább.

Már minden mindegy, csak valaki segítsen. Mondjon egy olyan mondatot, amit még nem játszottam le ezerszer a fejemben. 

Ekkor írtam rá Szilvire. Leírtam neki, hogy milyen feneketlen gödörben érzem magam, és hogy szerintem ezt képtelenség megoldani. 

Kereken egy órát beszélgettünk. Ezalatt az egyetlen óra alatt észrevétlen módon eljutottunk az elmúlt hónapjaim talán legmélyebb pontjából oda, hogy képes voltam újra nevetni.

Engem lepett meg leginkább, hogy felszáradtak a könnyeim, és fogalmam sem volt, hogy mikor álltam fel szó szerint a padlóról, mert a beszélgetés végén már a székemen ültem. 

Annyiszor voltam már padlón

Nem tudom megmondani, hogy a coaching mitől is működik pontosan. (Talán egy részem szándékosan nem akarja leleplezni azt, hogy miféle csoda történik ilyenkor. Szeretném meghagyni magamnak az érzést és a folyamatot valami különleges dolognak, nem pedig utánanézni az interneten, hogy mit mond róla a wikipédia.)

A beszélgetés végére tisztán láttam a képeket, ahol hibáztam. Persze tudom, a legtöbben azt mondjuk hibák márpedig nincsenek. De mégis. Látom az utat. Látom azt, amin dolgoznom kell. És szerencsére azt is látom, hogy haladok. Hogy vagyok én, és a megtett út és, hogy ez az egész rendszer valamiféle csoda. Számomra mindenképpen az. 

A különböző coaching lehetőségekről a Coaching oldalon tudsz tájékozódni és kiválasztani a számodra legmegfelelőbb ajánlatot.

Szerettem volna megírni ezt a beszámolót mindazoknak, akik valami miatt félnek, vagy idegenkednek a coachingtól. Vagy azt érzik, hogy ez biztosan nem segít, hiszen már minden második ember azt mondja magáról, hogy coach. Engem egyébként a Szilvivel való beszélgetésen kívül az győzött meg, hogy „hiszen a sportolóknak is szüksége van coachra.” Ha szeretnék gyorsabban gyógyulni, vagy szeretném tisztábban látni az utamat, esetleg azt, hogy jelenleg hol tartok, mennyire haladok, akkor miért is ne vennék igénybe egy olyan jellegű szolgáltatást, ami támogat ebben.

Ha feltöltődésre, kikapcsolódásra és mély önfelfedezésekre vágysz, akkor tölts velem egy hetet Máltán, és változtasd meg az életed.

És talán ez a legkifejezőbb erre, lelki fejlődés támogatás.

Köszönöm szépen ezt a csodás élményt Szilvinek!

Szerző: Kovács Beáta

Szeretném veletek megosztani a saját tapasztalataimat a coachingról, mert szerintem ez egy nagyon klassz dolog, viszont sokan nem is tudnak erről a lehetőségről vagy szkeptikusak, mint amilyen én is voltam még nem olyan rég…

Pár hete vonakodva mondtam igent az ismerősöm biztatására, hogy keressek fel egy coach-ot a munkahelyi problémámmal. Arra gondoltam, hogy nincs nekem szükséges dilidokira, és semmi kedvem ahhoz, hogy a gyerekkoromban vájkáljanak. Arra meg aztán pláne nem, hogy valaki nagyon okos kívülről megmondja nekem a tutit. Osztogattak már a családtagjaim és a barátaim elég tanácsot nekem, amikor elmeséltem, mi nyomaszt a munkahelyemen. Amikor elmondtam nekik, mennyire nehéz eset a főnököm, és hogy a projekt, amivel megbízott engem és a kolléganőmet, mennyire érdekes, de a kolléganőm egyáltalán nem foglalkozik vele olyan lelkesen, és emiatt félek, hogy nem leszünk készen határidőre – mindenki lelkesen nekiállt osztani a tanácsait.

Tanácstalan voltam és egyre elkeseredettebb. Nem akartam elveszíteni a munkámat, viszont a megoldás valahogy nem akart megérkezni, és én egyre frusztráltabb lettem.

Pár hete összefutottam egy régi ismerősömmel és úgy alakult, hogy együtt ebédeltünk. Érintőlegesen meséltem neki a munkámról, meg az aktuális helyzetről, mire az ismerősöm azt javasolta, keressek meg egy coach-ot a témával. Lemondóan legyintettem és felsorakoztattam az összes ellenérvet, ami csak eszembe jutott. Ő viszont elmondta, hogy a coachingnak semmi köze nincs azokhoz a dolgokhoz, amiket én gondoltam róla. Ott senki nem vájkál a múltamban, nem kérdezik meg, hogy volt-e kisállatom gyerekkoromban és hogy sírtam-e, amikor elpusztult, vagy hogy mennyit veszekedtek a szüleim és hogy ez hogyan érintett engem. Sőt, még az sincs, hogy a coach majd jól elmondja nekem a tutit, mihez kezdjek a kolléganőm nemtörődömségével és a főnököm nehézfejűségével. Viszont – ahogyan az ismerősöm fogalmazott – ’sokkal jobban fogom magamat érezni és előbb utóbb-biztosan megtalálom a megoldást, amivel remekül megoldom a helyzetet.’ Ezzel a mondatával felcsigázott. Nagyon szkeptikus voltam, ugyanakkor be kellett vallanom magamnak, hogy ha nem változik valami a munkahelyemen, annak nem lesz jó vége. Így hát rábólintottam erre a coaching dologra és másnap bejelentkeztem egy időpontra…

Amikor megkezdtük a beszélgetést, a coach elmondott néhány általános tudnivalót az együttműködésünkről, aztán gyorsan a tárgyra tért. ’A coaching arról szól, hogy valami változni fog!’ Na, ez idáig jól hangzik, hiszen épp ezért vagyok itt – gondoltam, még mindig szkeptikusan. Amikor a coach kiborított elém egy kisebb doboz LEGO-t, kicsit furcsán néztem. Most komolyan azért jöttem el, hogy LEGOzzak?? De ha már ott voltam, hagytam, legyen, aminek lennie kell.

A következő percekben már azon vettem magamat észre, hogy színes és különböző méretű LEGO kockákat pakolok egymásra azokkal illusztrálva, mennyire lehetetlen a munkahelyi helyzetem. A coach nem szólt bele, csupán többször megkérdezte, hogy oda éppen miért azt a színű vagy méretű elemet raktam, és hogy az mit szimbolizál a számomra. Aztán amikor elkészültem három meglehetősen absztrakt kinézetű építménnyel – amelyek engem, a kolléganőmet és a főnökünket jelképezték – a coach egyszerű, játékos kérdéseket tett fel nekem.

Mint például, mi lenne, ha azt a sárga elemet, – ami a heti rendszeres megbeszéléseket jelenti a kolléganőmmel-áttenném és máshol kapcsolnám vele össze a két építményt? Vagy hogy melyik elemekkel, – amik az én erősségeimet szimbolizálták – tudnék jobban kapcsolódni a kolléganőmet szimbolizáló építményhez? Hol tudnék neki ezekkel jobban segíteni? Számos hasonló kérdést tett fel és én észre sem vettem, hogy miközben a LEGO kockáimmal játszadoztam, gyakorlatilag a teljes munkahelyi helyzetemet elkezdtem másképp látni. A coaching találkozás végén már egészen bíztatónak láttam a helyzetemet ötleteim is voltak arra, miken és hogyan tudok változtatni, hogy javuljon a kolléganőmmel az együttműködésünk.

Amikor elbúcsúztam a coachtól, azt javasolta, hogy 4-5 alkalommal még hasznos lenne találkoznunk. Ahhoz, hogy minden meg tudjon változni, érdemes azért foglalkozni többet is a témával, illetve az elért eredmények alapján látjuk majd, hogy bevált-e, amit kiLEGOztam, vagy érdemes még tovább töprengeni a lehetőségeken.

Jó érzés, hogy még megyek ilyen coaching beszélgetésekre. Nagyon feltöltődtem és a játékos feladat segítségével még remekül is szórakoztam, miközben úgy tűnik, sikerült olyan megoldásokat találnom, amik eddig nem jutottak eszembe.
A coaching során kapott ötleteimből a múlt héten kipróbáltam párat és bár eleinte a kolléganőm nem nagyon értette, mi változott, a hét vége felé elkezdett valahogyan együttműködőbb és segítőkészebb lenni. Igaz, ehhez nekem is változtatnom kellett pár szokásomon, amikre eddig nem is figyeltem oda, csak a LEGOzás közben töprengtem el rajtuk. Mégis, úgy tűnik, ezek a dolgaim zavarhatták a kolléganőmet, még ha nem is mondta soha.

Kíváncsian várom a folytatást. Nem is gondoltam, hogy felnőtt fejjel újra élvezem majd a LEGOzást, és hogy még ilyen pozitív hozadékai is lesznek.

Szerző: S. Lilla

Várlak facebook oldalamon, ahol a blogcikkek mellett egyéb inspiráló posztokat is megosztok.

Ha szívesen folytatod az utadat inspiráló környezetben, különleges helyszínen, akkor várlak Máltára, hogy együtt fedezzük fel a benned szunnyadó erőt.

Vajon mi történne, ha letehetnéd a terheidet, gondjaidat? Ha a korlátok lebomlanának körülötted, és a vágyaid megvalósításához szükséges erőforrások, támogatások a rendelkezésedre állnának? Ha megengednéd magadnak, hogy kipróbáld, milyen a minőségi utazás, elvonulás öröme?

Talán furcsa elgondolni számodra, hogy egy teljes hetet tölts el magaddal, magadra figyelve. Egy olyan hetet, amikor nem a teendőid miatti aggódás áll a napjaid középpontban, hanem a gondolataid és érzéseid. Amikor nem azon jár az agyad kora reggeltől, hogy mennyi mindent kell elrendezned, hanem mosolyogva nyitod ki a szemed, nyújtózol egyet, és kíváncsisággal vegyes örömmel várod az aznapi élményeket. Amikor nem egyik találkozóról a másikra rohansz, azon tűnődve, hogyan szervezd úgy, hogy minden beleférjen a napodba, hanem kényelmesen, nyugodt tempóban fedezel fel egy új világot körülötted és magadban.

Szokatlan, igaz? Talán az első pár órában hiányérzeted is lenne, annyira megszoktad már a tevékenykedést, a cselekvést. Talán az elején üresnek éreznéd magad, és azon gondolkodnál, mivel töltsd fel a keletkezett űrt. Aztán eljönne a pillanat, amikor meglátnád ennek a szépségét, örömét és már magad keresnéd az elvonulás lehetőségeit.

Kíváncsi vagy, milyen érzés, amikor nem kattognak benned a hogyanok, miértek, a kivel, hova, mikor kérdések? Amikor elengeded annak akarását, hogy megkapd a válaszokat, amelyek olyan közel vannak, mégsem jutnak el hozzád?

Ahhoz, hogy megtaláld a nyugalmadat, belső békédet, és figyelj arra a hangra, amelyet eddig elnyomtál, elhallgattattál magadban, a megfelelő környezetben és lelkiállapotban kell lenned. Nem elég várnod a válaszokra, a megoldásokra, hanem el kell indulnod feléjük, magad felé, a saját utadon. Fizikailag el kell távolodnod a megszokott rutinjaidtól, az állandó környezetedtől, mentálisan pedig másik energiaszintre kell hangolódnod.

Időről időre szükséged van arra a szabadságra, amit az elvonulás adhat meg neked. Arra a térre, ahol leteheted teljesítmény-kényszeredet, különböző szerepeidet, és elmélyülve önmagad lehetsz. Arra az energia szintre, ahol be tudod fogadni a hozzád eljutó információkat.

Elsőre nehéznek tűnhet egyedül továbblépni a mókuskerékből. Sokszor nehéz is, mégpedig azért, mert a saját gondolataink, vélt vagy valós korlátaink rabjai vagyunk. Ezekből a ketrecekből legtöbbször csak segítséggel, külső ráhatásra tudunk kimozdulni. Új nézőpontra, új megközelítésre van szükségünk ahhoz, hogy távolabbról, tisztábban ráláthassunk saját magunkra, az életünkre.

Ezt a folyamatot, az önfelismerésekkel tarkított belső és külső utazásod segítem inspirációs programommal azon a csodálatos szigeten, ahol élek. Itt, Máltán biztosítom számodra az elvonulás lehetőségének helyszínét és olyan programokat, amelyek által egyre közelebb kerülsz saját ragyogó énedhez és ahhoz a fantasztikus élethez, amelyet megálmodtál magadnak.

Várlak szeretettel máltai utazási programjaimon.

Addig is nézelődj facebook oldalamon, és meríts inspirációt az írásaimból.

A változás nem könnyű. Többnyire félünk az ismeretlentől, a kiszámíthatatlantól. A változás pedig mindig valamilyen bizonytalanságot, kockázatot hoz magával. Ugyanakkor, ha nem lépünk a változás útjára, az egyben azt is jelenti, hogy a fejlődésről és a jövőnkről mondunk le.

(tovább…)

Életed során rengeteg olyan helyzet adódik, amikor feszül benned valami, érzed, hogy változtatni szeretnél, más célok felé indulni. Kérdéseket teszel fel, esélyeket latolgatsz, pro és kontra érveket mérlegelsz. Sokszor sejted, merre van az arra, néha barátokkal is átbeszéled, mégis, félelmeid, kétségeid miatt még mindig nem mersz lépni. Úgy érzed, hiányzik valami, valaki, aki kilendít a helyzetedből.

Így is van: ha szeretnél világbajnokká válni az életedben, akkor olyan professzionális támogatóra van szükséged, aki melletted áll, meghallgat, új nézőpontokat világít meg, inspirál, bátorít, és segíti, hogy az álmaid felé haladj.

Hogyan lehet professzionális támogatód a coach?

Mivel maga a megnevezés az angol coach (edző) szóból ered, ezért legegyszerűbben egy sportból vett triviális példával tudom megvilágítani, mit csinál a coach.

Amikor tested erősítésére vágysz, elmész edzőterembe, elkezdesz súlyzózni, futni stb. Jobb esetben személyi edzőt választasz magad mellé, aki támogat és motivál céljaid elérésében. Aki személyre szabott edzésprogramot készít neked, minden alkalommal melletted van, és ahogy közösen átbeszélitek a haladásod ütemét, újabb és változatosabb fejlesztő gyakorlatokat állít össze neked. A munka dandárját mégis te végzed, hiszen a te testedről, és a te hőn áhított vágyadról van szó.

Pontosan ugyanez történik a coaching során, csak nem a testeddel, hanem a lelkeddel. Személyre szabott beszélgetéseket folytattok a coach-al, aki segít megtalálni a motivációdat, és olyan technikákat alkalmaz, amelyek megmutatják neked a benned rejlő lehetőségeket. Ezáltal letisztul benned sok minden, tisztábban látod a dobogó felé vezető utat.

Nagyon egyszerű az ok, amiért egy bizonyos szintnél tovább nem jutsz egyedül, de még barátokkal sem. Az az ember, aki ma vagy, odáig tudott elkalauzolni, ahol most vagy. Ahová szeretnél eljutni, az pedig olyan személyiséget kíván, akivé válnod kell. Ezt a változást csak tanulással, fejlődéssel, önismerettel tudod elérni.

Hogyan tehet téged világbajnokká a coach?

Elgondolkodtál már azon, hogy egy olimpiai vagy egy világbajnok vajon képes lenne egyedül elérni az eredményeit? Szerintem fel sem merült benned a gondolat, annyira természetes, hogy a profi sportolók mellett mindig ott van egy edző – egy coach, aki elvezeti a győztest a célig.

Persze a változás folyamatának egyes lépéseit sok esetben magad is le tudod vezényelni. Mint ahogy az edzőteremben is tudsz önállóan edzeni, ezzel eljutva egy bizonyos szintig. Ám ahogy az élsportoló sem tudna profi eredményeket felmutatni edző nélkül, ugyanúgy te sem könnyen tudsz eljutni a célvonalig egyedül.

Mit nyersz, ha céljaid elérését lelki edző, coach bevonásával támogatod?

Képzeld magad elé, amint rohamléptekkel haladsz céljaid felé, mert olyan emberrel dolgozol együtt, aki veled van a változás folyamatában, eszközöket mutat neked, és olyan látásmódra világít rá, amivel új perspektívával közelítheted meg a felmerülő helyzeteket. Ezáltal könnyedebb és struktúráltabb lesz az út, amelyen a célod elérése felé masírozol.

A saját életedben legyél te a világbajnok!

Melyik út könnyebb? Bukdácsolni lassacskán a megértések, felismerések útvesztőjében, néha el is veszve az információk halmazában, ösztönösen cselekedve, avagy professzionális támogatással tudatosan haladni, ezáltal időt, energiát nyerni, és motivációt, lendületet kapni.

Világbajnokká fejlődni csak támogatással tudsz. És bár segítő szándékú rokonok, családtagok, barátok, ismerősök általában akadnak körülötted, mégsem tudják azt a professzionális támogatást nyújtani, amit egy képzett coach, aki segít neked abban, hogy minden képességedet álmaid megvalósításának szolgálatába állíthasd.

Tarts velem egy különleges kalandra, élvezz egy hét pihenéssel egybekötött coaching programot Máltán.

További inspirációkért látogass el facebook oldalamra.

Számomra a szabadság a szárnyalást jelenti. A lehetőségek végtelenségének meglátását, a választás örömét, a korlátok nélküliséget. Annak elfogadását, aki vagyok, és mindannak megélését, amit szeretek. Ehhez ad tökéletes keretet Málta. A látómezőn messze túlnyúló, égbe folyó tengerrel, a határok nélküliséggel, a lakosok szinte mindent toleráló habitusával.

Régebbi életemben

Nagykorúvá válásom óta szerettem volna elköltözni egy másik országba. Amikor picik voltak a gyermekeim, Ausztráliába terveztük az utazást, később, amikor a szüleim Németországban dolgoztak, mi is kacérkodtunk az utánuk költözés gondolatával, aztán ahogy múlt az idő, szóba került Spanyolország, Portugália is. Sehova nem mentünk. Csak álmodoztunk.

Valahogy mindig egymásra vártunk. Én azt mondogattam a páromnak, neki olyan szakmája van, amit bárhol űzhet, Ő meg azt mondogatta nekem, hogy ha olyan nagyon akarok menni, találjak munkát magamnak külföldön. Ezzel aztán annyiban is maradt minden.

Máltára költözöm

Habár sokat utaztunk, sokfelé jártunk, Máltára nem jöttünk. Ma már úgy gondolom, annak is megvolt az oka, hogy 2015-ben egyedül vetődtem erre a kicsi, de annál nagyszerűbb szigetre. Merthogy szerelem volt első pillantásra.♥ Az ódon házak melletti modern épületek, a lüktető hangulat, a tenger megannyi színe, a barátságos emberek mind-mind hívogatóan hatottak rám. És ha már szerelem, akkor azt meg kell élni. Kiélvezni minden cseppjét, minden pillanatát.

Álmaim, vágyaim vezettek, és mutatták az utat, amerre mehetek. Kétségek, megingás nélkül követtem lelkem hívó szavát, fogtam magam, és júniusban kiköltöztem ide. Ezzel a lépéssel valahogy régi és új időszámításra vált szét az életem.

Új életemben

Alig három hónapja, hogy feladtam havi fix jövedelmet és biztonságot nyújtó menedzseri állásomat. Több okból is nehéz volt a döntés: egyrészt fantasztikus munkahelyi légkörben, kollégáimmal egymást inspirálva alkothattunk nap mint nap, másrészt a feladataim is kihívást jelentettek, ahol az építkezés lehetőségét hordozta magában a munkám. Mégis úgy éreztem, a szárnyaimat nyesegetik, miközben a kreativitásom ennél nagyobb teret kíván.

Végzett coach-ként azon törtem a fejem, hogyan tudom összeegyeztetni a költözésem a coaching-al, ami egy nagyon személyes, bizalmi kapcsolat az ügyfél és közöttem. Ahogy találom meg a válaszaimat, és dolgozom ki azokat a csomagjaimat, amelyekkel támogatni tudlak benneteket, egyre többen érdeklődtök Máltára költözésemről, a döntésemről, az életemről.

A szabadság (szigetének) felfedezése

Minden itt töltött pillanatot imádok. Igyekszem úgy megismerni az országot, ahogyan csak itt lakva lehet. Megkeresem az eldugott, megközelíthetetlen helyeket, kikutatom a tengerparti kis öblöket, sziklamélyedéseket, és örömmel fedezem fel a zegzugos utcák rejtekeit.  

Belevágtam a máltai tengerpart mentén egy gyalogos körtúrába, így hétvégente egy napom 13-15 kilométer sétával, pihenéssel, feltöltődéssel, és coach munkával telik. Merthogy arra gondoltam, ezekre a varázslatos helyszínekre virtuálisan magammal viszlek, miközben érdekes témákat vetek fel. A túra dokumentálásával tehát mindamellett, hogy megmutatom a sziget egy-egy részletét, olyan technikákkal ismertetlek meg, amelyek segítették a cselekedeteimet, és támogatták újrakezdésem.

A következő hetekben az alábbi témákról írok és beszélek majd videókban: szabadság, elengedés, terheink cipelése, választás, őszinteség, bizonytalanság, félelmek, hiedelmek, elvárások, felelősség, nézőpontok. Találkoztál már ezekkel a szavakkal, ugye? Sőt, talán némelyikről azt gondolod, hónapok, évek óta nem tudsz megbirkózni a belőlük fakadó helyzetekkel. Pedig Te szeretnél boldog, kiegyensúlyozott, jókedvű lenni.

Gyere hát, tarts velem a különleges helyszíneken, ahol izgalmas témákat boncolgatok. Nézd meg első bejelentkezésemet, és élvezd velem a szabadság szelét!

Ha van kedved megismerkedni Máltával, és kicsit önmagaddal is, akkor válassz egy hetet, amit velem töltesz, és gyere inspirációs utazás programomra

Legújabb bejegyzéseimről a Facebook oldalamon is értesülhetsz.